A kazáncsövek az iparágak hőkenergia -rendszereinek gerincét képezik, az energiatermeléstől a kémiai feldolgozásig. Az optimális működéskor ezek a csövek biztosítják a zökkenőmentes hőátadást és a tartós hatékonyságot. A kazánrendszerekben az egyik leggyakoribb és legmodernebb hibája a kazáncsövek szivárgása . megértése A kazáncsövek szivárgásainak nem csupán a karbantartási mérnökök számára elengedhetetlen, hanem azoknak a növényi üzemeltetőknek is, amelyek célja az állásidő csökkentése és az operatív hosszú élettartam fokozása.
A kazáncsövek megértése: szerkezet és funkció
A kazáncsövek nagy szilárdságú csövek, amelyek magas hőmérsékletű víz vagy gőz szállítására szolgálnak nyomás alatt. Ezeket a csöveket általában kétféle kategóriába sorolják: vízcsöves kazánok és tűzcsöves kazánok . A vízcsöves kazánokban a víz folyik a csövek belsejében, míg a forró gázok kívül keringnek. Ezzel szemben a tűzcsöves kazánok forró gázok folynak a csövek belsejében és a vízen kívül.
Ezeknek a csöveknek a szivárgások révén történő meghibásodása katasztrofális leállításokhoz, a hőhatékonyság elvesztéséhez és a legrosszabb esetekben a robbanásokhoz vezethet. Szóval, mi pontosan kiváltja ezeket a szivárgásokat?
A kazáncső szivárgásainak elsődleges okai
Az alábbiakban a leggyakoribb okok a kazáncsövek szivárgása mögött. Ezen problémák mindegyike a működési stresszorok, az anyag lebomlásának és a környezeti tényezőknek a komplex kölcsönhatása miatt merül fel.
1. Korrózió: A néma lebomló
A korrózió talán a legelterjedtebb oka kazáncső meghibásodása. A fémfelületek és az oxigén, a víz vagy más korrozív szerek közötti kémiai reakció miatt következik be. A korrózió típusai a következők:
Oxigén pontozás : lokalizált és súlyos korrózió, amelyet oldott oxigén okoz a táplálékvízben.
Savak támadás : Gyakran a nem megfelelő pH -szint vagy a kondenzátum -szennyeződés miatt.
Kelant korrózió : A kelátképző szerek túlzott felhasználása vagy nem megfelelő keverése a vízkezelés során.
A korrózió fokozatosan megrázza a csőfalat, így hajlamos a nyomás alatti repedésre. Ez a folyamat gyakran lassú és észrevétlen, amíg szivárgás kialakul.
2. Erózió: Nagy sebesség, nagy kockázat
Az erózió általában akkor fordul elő, amikor a szuszpendált részecskéket hordozó nagysebességű gőz vagy víz befolyásolja a cső belső felületét. Az idő múlásával ez az ismételt mechanikai hatás elhasználja az anyagot, és lyukakat vagy repedéseket hoz létre.
A gyakori forgatókönyvek a következők:
Nem megfelelő gőzszétválasztók
Nem megfelelően igazított fúvókák
Magas áramlási sebesség gyenge kondenzátum -hozammal
A leginkább érintett területek tipikusan könyök, kanyar vagy áramlási zavarokkal rendelkező területek. Az erózió korróziója, mind az erózió, mind a korrózió kombinációja még veszélyesebb és agresszívebb.
3. Túlmelegedés és termikus fáradtság
A kazáncsövek szélsőséges hőmérsékleten és nyomáson működnek. Ha a hőmérséklet -szabályozás vagy a vízkeringés nem megfelelő, lokalizált túlmelegedés fordulhat elő. A túlmelegített csövek lágyulnak és végül megszakadnak a kohászati erő elvesztése miatt.
Ezenkívül a termikus fáradtság - a csövek ciklikus tágulása és összehúzódása - az idő múlásával repednek, különösen a hegesztési ízületekben és a kanyarokban. A gyakori indítási/leállítási ciklusok súlyosbítják ezt a feltételt.
A kazántervezők általában tartalmaznak biztosítékokat, de az operatív hiányok, például a skála felhalmozódása vagy az áramlási obstrukció hotspotokat okozhatnak és szivárgásokat okozhatnak.
4. Skála kialakulása és betétek
Skála formák, ha oldott ásványi anyagokat oldott vízben, például kalciumban és magnéziumban, kicsapják a belső felületeket kazáncsövek . Ez szigetelő rétegként működik, akadályozva a hőátadást.
A következmények között szerepel:
Lokalizált túlmelegedés
Cső duzzanat
Termikus feszültség
Ezenkívül a skála csökkenti a belső cső átmérőjét, növeli a sebességet és ezáltal elősegíti az eróziót. Ennek elkerülése érdekében elengedhetetlen a megfelelő vízkémia és a rendszeres fújási ütemtervek fenntartása.
5. Mechanikai feszültség- és rezgéskárosodás
A kazánrendszereket jelentős mechanikai erőknek kell alávetni - a belső nyomástól a külső rezgésekig a szomszédos gépek miatt. A nem megfelelő cső tartó vagy kopás, amelyet a csőfogasokkal vagy a terelőkkel való érintkezés okoz, rezgésfáradást vagy fogást okozhat.
Az ilyen típusú szivárgás gyakran félrevezető, mivel a károk idővel felhalmozódnak, és a rendszer kevésbé hozzáférhető területein fordulnak elő. Csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha a szivárgás jelentős, vagy ha ellenőrzést végez.
Közös kazáncső szivárgás okai - Összegző táblázat
Íme a fő okok és azok jellemzőinek gyors bontása:
| jelek | Mechanizmus | /tünetek | megelőző intézkedések |
| Korrózió | Elektrokémiai reakció | Haladás, rozsda, vékonyítás | Vízkezelés, dekeráció, oxigénszalagok |
| Erózió | Nagy sebességű folyadékhatás | Lokalizált vékonyítás, áramlási út károsodása | Áramlásszabályozás, szűrés, terelőlap integritása |
| Túlmelegedés | Rossz hőátadás, korlátozott áramlás | Duzzadás, repedés, elszíneződés | Descaling, megfigyelés, áramlási egyenleg |
| Termikus fáradtság | Ismételt fűtési/hűtési ciklusok | Repedések hegesztési vagy kanyarok esetén | Simább induló vállalkozások, stresszcsökkentő anyagok |
| Méretarányos/betétek | Ásványi anyagok csapadéka | Szigetelő réteg, magas hőmérsékletű foltok | Víz lágyulása, rendszeres fújás |
| Rezgés/stressz | Mechanikus rezonancia vagy csőmozgás | Repedések, fémfáradtság a közelében | Megfelelő csőtartót és tompító eszközöket |
Hogyan lehet felismerni a kazáncső korán kiszivárog
A korai felismerés kritikus jelentőségű a kár minimalizálása érdekében. A következő módszereket széles körben alkalmazzák az iparban:
Akusztikus megfigyelés : A szivárgás hangjai megkülönböztethetők, és ultrahangos mikrofonok segítségével észlelhetők.
Termikus képalkotás : A szivárgás által okozott forró foltok infravörös kamerákon keresztül azonosíthatók.
Nyomáscsökkenés elemzése : A rendszer hirtelen nyomáscsökkentése jelezheti a cső meghibásodását.
Vizuális ellenőrzés : Az ütemezett leállítási ellenőrzések továbbra is az egyik legmegbízhatóbb módszer a lehetséges kérdések felkutatására.
Az ezeket a módszereket kombináló integrált szivárgásdetektáló rendszer gyakran a legjobb eredményeket eredményezi.
Gyakran feltett kérdések (GYIK)
1. kérdés: Meddig tartanak általában a kazáncsövek?
V: Megfelelő karbantartás és optimális működési feltételek, A kazáncsövek bárhol 10-30 évig tarthatnak. A rossz vízkémia vagy a termikus visszaélés azonban drasztikusan lerövidítheti élettartamát.
2. kérdés: Megjavítható -e a kazáncsövek szivárgása, vagy a csere kötelező?
V: A kisebb szivárgásokat néha hegesztési vagy szorító módszerekkel lehet javítani, de a csere gyakran szükséges a szerkezeti integritáshoz és a biztonsági megfeleléshez.
3. kérdés: Milyen gyakran kell ellenőrizni a kazáncsöveket?
V: A felhasználástól függ, de általában 6–12 havonta a nagynyomású rendszereknél. Gyakoribb ellenőrzésekre lehet szükség az öregedés vagy a magas kockázatú berendezésekhez.
4. kérdés: Az összes szivárgás azonnali leállítást okoz -e?
V: Nem mindig. A kis szivárgások kezdetben észrevétlenül maradhatnak, de végül súlyosbodnak, és kényszerítéshez vagy nem biztonságos körülményekhez vezethetnek.
Következtetés
megértése A kazáncsövek szivárgásainak az első lépés a költséges kudarcok megelőzése felé. Míg a korrózió, az erózió, a túlmelegedés, a méretezés és a mechanikai stressz a gyakori bűnösök, az igazi kihívás az időben történő észlelés és a proaktív karbantartás.
A magas színvonalú vízkezelésbe, a rendszeres ellenőrzésekbe és a személyzet képzéseibe történő befektetés jelentősen meghosszabbíthatja a kazánrendszer élettartamát. Ne feledje, hogy a mai kis szivárgás holnap jelentős leállításhoz vezethet. A megelőzés nem csak okosabb - lényegesen gazdaságosabb.
